 A vizuális kultúra: nem egyszerűen része a mindennapi életnek, hanem maga a mindennapi élet. Ez az újfajta vizuális létezés nagyon könnyen összezavarhatja az embert. A kultúra új vizualitásának megfigyelése ugyanis egyáltalán nem azonos a megértésével.
A modernitás korát a vizualizálás különbözteti meg gyökeresen az antikvitásétól és a középkorétól, amelyekben a világot könyvként fogták fel. De ami ennél is fontosabb: akkor egy képet nem megjelenítônek, valamely tárgyat utánozni kívánó mesterséges konstrukciónak tekintettek, hanem e tárggyal közeli rokonságban állónak, sôt vele azonosnak.
A vizuális kultúra szükségszerűen olyan történeti diszciplína, amely azon a felismerésen alapszik, hogy a vizuális kép nem állandó, hanem a modernitás meghatározott pillanataiban megváltoztatja a külsô valósághoz fűzôdô viszonyát, és nem a rajzolt vagy festett képeken múlik, hanem a létezés leképezésének vagy vizualizálásának modern tendenciáján.
Nicholas Mirzoeff |
|
További lapszámaink |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
